Az idei évben a kémiai Nobel-díjat három tudósnak ítélték oda a kvantumpöttyök felfedezéséért és szintéziséért. A díjat Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Ekimov megosztva kapta. Kémiai tanulmányaink során megtanuljuk, hogy az elemek tulajdonságait az elektronjaik száma határozza meg, amennyiben viszont nanorészecskékről beszélünk kvantumjelenségek lépnek fel, így a méret fogja megszabni a tulajdonságaikat. A kvantumpöttyök olyan nanorészecskék, melyek tulajdonságait a kvantumjelenségek határozzák meg, és jelentőségük a nanotechnológiában kiemelkedő.

  Alekszej Ekimov volt az első az 1980-as évek elején, aki bebizonyította, hogy a réz-klorid nanorészecskék mérete befolyásolja a hordozó üveg színét. Louis Brus pedig már folyadékokban lebegő részecskék esetén mutatott rá a jelenségre. Moungi Bawendi pedig 1993-ban a kvantumpöttyök előállítását forradalmasította. 

 A kvantumpöttyök UV fénnyel gerjeszthetőek, és a relaxációjuk (az elektron a vezetési sávból a vegyértéksávba kerül) fény kibocsátással jár. A kibocsátott fény hullámhossza, ezáltal pedig a színe a kvantumpötty vegyérték és vezetési sávja közötti energiakülönbségtől függ. Ennek köszönhetően a kvantumpöttyök az elektronika számos területén felhasználhatók: napelemekben, orvosi képalkotásban, LED-ekben, tranzisztorokban, stb.)

 Források:

https://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/KvanPont_.htm

https://www.nobelprize.org/all-nobel-prizes-2023/

„A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-4 -SZTE-551 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”