Az antimikrobiális szerek egyre növekvő használata jelentősen megnöveli az antibiotikum rezisztencia kialakulásának kockázatát állatokban és emberekben egyaránt, amely egy igen komoly globális egészségügyi probléma. Az állattenyésztés során felhasznált nagymennyiségű antibiotikum szintén növeli az antibiotikum rezisztens kórokozók számát, és ezáltal  növeli betegségek kezelésének sikertelenségét, komoly kockázatot jelentve az állatokra.

Az állattenyésztő telepeken felhasznált antibiotikumoknál még nagyobb problémát okozhat az élelmiszeripari célra tenyésztett állatok gyógyszeres kezelése, mert így potenciálisan nagyobb a kockázat a gyógyszerek vízen keresztüli eloszlásához, amelynek szintén fontos egészségügyi vonatkozásai vannak. A vízi környezetben található antimikrobiális gyógyszermaradványok megváltoztathatják az ökoszisztéma szabályozó és ellátó képességeit.

A kutatások arra utalnak, hogy 2030-ra az emberi, valamint az állati (szárazföldi és vízi állattenyésztő telepeken élő állatok) globális antimikrobiális felhasználása eléri a 200 000 tonnát évente. A felhasználás helye alapján a legnagyobb antibiotikum felhasználók az állattenyésztő telepek, míg második helyen az emberi felhasználás áll.

Ezekből a kalkulációk is azt mutatják, hogy kiemelten fontos olyan kiegészítő víztisztítási eljárások kidolgozása, és fejlesztése, amelyek képesek ezeket a komoly egészségügyi kockázatot jelentő gyógyszermaradványok hatékony eltávolítására.

forrás: https://www.aquaculturealliance.org/advocate/global-trends-in-antimicrobial-use-in-aquaculture/

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-3 -459 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.