Mikroműanyagoknak általában az 5 mm-nél kisebb műanyag szemcséket nevezzük.

Ezen műanyagok egy része a műanyag termék aprózódásából, töredezéséből származik, míg egy másik részük ekkora méretben lett előállítva (pl. a kozmetikaiparban elterjedten használt radírozó hatású mikrogyöngyök). A szándékosan hozzáadott mikroműanyagok számos területen jelen vannak: A kozmetikumok mellett megtalálhatóak a mosóserekben, pelenkákban, festékek, vagy a növényvédőszerekben egyaránt. Ennek következményeként a mikroműanyagok ma már mindenhol jelen vannak, még az emberi vérben is kimutatták.

Annak ellenére, hogy számos tanulmány jelenik meg amelyben a mikroműanyagokat, a környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat vizsgálják, csak az elmúlt időszakban kezdték hangsúlyozni ezen részecskék megjelenésének negatív következményeit.

A mikroműanyag szennyezés mértékének csökkentése érdekében már több országban vezettek be korlátozásokat, melyek elsődleges célja a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok mennyiségének csökkentése. 2019-ben az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javaslatot készített számos szándékosan hozzáadott mikroműanyag betiltására, Céljuk, hogy 2030-tól 2050-ig közel 400 000 tonnával csökkentsék a szándékosan hozzáadott mikroműanyag-szennyezést. A mikroműanyagok további csökkentése pedig a műanyag termékek használatának csökkentése: pl. műszálas ruhák helyett természetes anyagból készült ruhák viselése, az eldobható eszközök (vizes palack, egyszer használatos ételtároló doboz, pelenka) helyett újrahasználható, műanyagmentes alternatívák hazsnálata.

források:

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048969721007117

https://www.clientearth.org/latest/latest-updates/news/microplastics-what-are-they-and-why-are-they-a-problem/

„A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-4 -SZTE-551 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”